Színházi varázs

Megnézhették a még üres színpadot, a munkálatokat, hogy az előadásra már minden a helyén legyen, az öltözőket, a készülődő színészeket és a művészeknek fenntartott büfében megvendégelték a színpadtagokat egy kávéval, üdítővel.

Egy kisebb fogadás keretein belül kapott a színpad négy zsák jelmezt, ami sokat segít, hiszen nagyon kis költségvetésből tartják fenn magukat.

Talán a legnagyobb meglepetés az a nagylelkű felajánlás volt, amit Oberfrank Pál kínált fel a színpadnak, miszerint: ha a következő darabhoz jelmez esetleg kellék szükséges, keressék fel és segít, amiben tud.

Azzal az érzéssel ülhettek be a színészek a színházterembe, hogy ők itt fontosak, elismerik a munkájukat nem törődve azzal, hogy honnan jöttek. Letettek valamit az asztalra amire valóban büszkék lehetnek és így gondolják a körülöttük lévő emberek is, akik látták, hallották őket.

A darab nagyon tetszett a tagoknak, a színház elvarázsolta őket. Volt, aki most járt először színházban, mint néző. Ami, valljukbe érdekesen hangzik, ha azt vesszük figyelembe, hogy a színpadon már többször is bebizonyította, hogy közel áll hozzá a színház, színjátszás, ez a világ, amiben kibontakozhat, megmutathatja, mi van benne.

Az indulás kissé szomorkásan kezdődött, de a fáradság és a sok új élménynek hála az autóban már vidáman mesélték mi volt a legjobb a napban, mi fogta meg a legjobban őket a darabban és, hogy már várják a következő fellépésüket.

Az lesz csak az igazi kihívás, hiszen szeptemberben tölti be a színpad a 10. életévét, amit egy nagyszabású jubileumi műsorral szeretnének megünnepelni és bemutatni az eddig játszott színdarabokat, már amennyi belefér egy egész estén át tartó ünnepségbe.

_Nikó